A 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 5. §-a módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 55/B. § (3) bekezdésének előírásait. Ennek következményeként egybehangzóak az ENSZ-EGB 48. számú Előírás és a nemzeti szabályozás nappali menetjelző lámpára vonatkozó követelményei.
Végre elérkezett a várva várt pillanat, ma megtudjuk, ki nyerte a „Miss Futó”, a gumiabroncsok szépségkirálynő választását.
Ebben az adásban először, egy videó segítségével elmagyarázzuk a gumiabroncsok oldalfalán látható, fő jelölések jelentését. A szóban forgó kódok megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy vásárláskor a megfelelő gumiabroncsot válasszuk.
Megkülönböztetünk „kereskedelmi” és „műszaki” jelöléseket.
A tájékoztatás teljessége érdekében az alábbiakban közöljük a terhelési és sebesség indexeket tartalmazó táblázatokat, a megfelelő értékek feltüntetésével.
A gumiabroncsok terhelési indexei
A gumiabroncsok sebesség indexei
A gumiabroncsok jelöléseit bemutató kisfilmhez kellemes időtöltést kívánunk!
Az Abroncs Híradó első adásából megtudhattuk, hogy a gumiabroncsok alkalmazásukat és használatukat tekintve jelentős mértékben eltérnek egymástól, gyártásuk azonban nagyon is egyforma. Nézzük meg ennek menetét!
Az Abroncs Híradó harmadik adásának megtekintése előtt, hangsúlyoznunk kell, hogy KERÉK alatt valójában a GUMIKÖPENY, a KERÉKTÁRCSA (szeleppel együtt) és a NYOMÁS ALATT LÉVŐ LEVEGŐ összességét értjük. Ebből a videóból kiderül, hogyan gyártják a GUMIABRONCSOT. Íme, a folyamat leírása.
Az abroncs összetett alkatrész, mely több mint 200 alkotóelemből áll. Fő részei az alábbiak: a szövetváz (karkasz), a merevítő övek, a 0 fokos övbetét, a futógumi, az oldalfalgumi és a perem. Nézzük meg őket részletesen.
A gumiabroncs tartószerkezete
A gumiabroncs tartószerkezete annál ellenállóbb, minél nagyobb a terhelés. Több textil vagy fém betétből áll (nejlon vagy műselyem), melyek az esetek többségében radiál szerkezet szerint helyezkednek el, azaz 90°-os szöget zárnak be a menetiránnyal (a technológiát a MICHELIN fejlesztette ki 1946-ban).
Az európai előírások igen eltérőek a téligumi és hóláncelőírásokat illetően, de a legtöbb tagállamban a helyi viszonyoknak megfelelően, még országrészenként is változnak a vonatkozó szabályok.
Általánosságban elmondható, hogy november közepétől március végéig kötelező a téligumi használata, illetve a hólánc készenlétben tartása. Április 15-től azonban már csak néhány kivételt leszámítva mindenhol lecserélhető a téligumi nyárira, és a hóláncot is elrakhatjuk a következő szezonra. A kivételek között említhetjük Csehországot, ahol a 3,5t megengedett össztömeg feletti járműveken még április 31.-ig kérhetik a “Zimni vybava” jelöléssel ellátott útvonalakon, amely a téli felszerelésre irányuló kötelezettséget jelöli.
A hóláncokat ajánlatos a télen rárakódott sótol megtisztítani, vízzel alaposan átmosni és lánckenő spray-vel minimálisan beolajozni a korrózióképződés ellen. Persze ha ezeket nem tesszük meg akkor sem lesz a láncnak különösebben semmi baja, de a következő télen amikor elővesszük sokkal jobban mutat egy megtisztított és lekezelt hólánc, arról nem is beszélve, hogy nem lesz rozsdás a kezünk és a ruhánk.
A következő szezonban ismét várja olvasóit a hólánc.info oldal. .
Napjaink Magyarországán mintegy 100-150 regisztrált bontósra több mint 1000 illegális autóbontó jut. Utóbbiak ellenőrzés nélkül forgalmaznak a közlekedésbiztonságot közvetlenül befolyásoló alkatrészeket.
Sokan nem is gondolják, hogy az autóbontásnak, az alkatrészek újrahasznosításának milyen hatása lehet közúti közlekedésünk biztonságára. Az autók bontásakor egyes alkatrészek megsemmisítésre kerülnek, mások viszont „új életet kezdenek” egy másik gépjárműben.
Közismert, hogy az új alkatrészek drágák, a márkaszervizek munkadíjai pedig sokak számára megfizethetetlenek. Emellett számos olyan régi típus is megtalálható a hazai gépjárműparkban, melyekhez csaknem lehetetlen alkatrészt szerezni. Illetve, mégis van egy lehetőség: a bontó.
Nem árt tudni, hogy sok esetben olyan alkatrészeket szerelnek be utólag a gépjárművekbe, melyek beépítését jogszabály nem tesz lehetővé, hiszen a környezetvédelmi szempontok mellett azok a közúti közlekedés biztonságára is jelentős veszélyt jelentenek.
A jogellenes tevékenység jelentős része az illegális autóbontókhoz kötődik, melyek száma a becslések szerint csaknem tízszerese az engedélyezett bontóknak. Arról nem áll rendelkezésre statisztika, hogy évente hány esetben okoz balesetet – azon belül tragédiát, maradandó egészségkárosodást, vagy éppen anyagi káros balesetet – olyan gépkocsi, mely javításához nem minősített bontott, vagy pedig igazolatlan eredetű utángyártott alkatrészt alkalmaztak.
A tapasztalatok viszont egyértelműen azt mutatják, hogy az olcsón, bizonytalan helyről származó, utólag beépített alkatrészek rendkívüli veszélyeket okozhatnak a közúti közlekedés során.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az Autós Nagykoalíció néhány nappal ezelőtt közzétett felhívása a fekete bontók elleni közdelemre. A felhívásnak megfelelően, az ügy mellé állva az alábbiakban mi is közreadjuk az Autós Nagykoalíció oldaláról letölthető rövid tájékoztató klippet.
Itt a tavasz, ideje a téli gumikat nyárira cserélni! De nézzük meg miért is fontos, hogy télen ne nyári gumikat használjunk!
Fontos tudnivaló, hogy egy abroncs számára a tél 7°C-nál kezdődik! Télen a közlekedési feltételek rendkívül eltérőek lehetnek (száraz, nedves, csapadékos, havas útburkolat), azonban mindig hideg útburkolatról beszélünk. Télen a nyári abroncs teljesítménye gyengébb, ezért a téli abroncsok felszerelése biztonságot jelent.
A nedves körülményeken túl, ahol a futófelület megfelelően ellátja szerepét (mintázat mélysége, alakzata, lamellák elhelyezkedése), a gumiabroncs szélsőséges körülményekkel is találkozhat (mély hó, tömör hó, jég). Az ilyen téli burkolatoknál a tapadáshoz más jellegű és pontos működés szükséges.
Minden abroncs egyforma? A megfelelő abroncs mindent megváltoztat? Mától az Abroncs Híradó megadja a válaszokat
A jelenlegi gazdasági környezet, és ezzel egyidejűleg az egyre több technológiailag összetett termék megjelenése rákényszeríti a fogyasztókat arra, hogy a tartós fogyasztási cikkek vásárlása előtt minél több információt beszerezzenek.
A gumiabroncs ebbe a kategóriába tartozik, mert ez kimondottan egy technológiai termék, amely megköveteli a beszerzése előtti alapos körültekintést, a megfelelő felhasználás érdekében. Sok kérdés forog ezen téma körül, a legegyszerűbbtől “Hogy “olvassuk” a gumiabroncsot?” A legbonyolultabbig “Mi a gördülési ellenállás?”.
A mai naptól, ezekre és még sok más kérdésre adott válaszok állnak a fogyasztók rendelkezésére az Abroncs Híradó-n, a gumiabroncsok televízióján, melyet a Michelin készített. Az Abroncs Híradó innovatív módon beszél a fogyasztóknak a gumiabroncsról, leginkább műszaki és hasznos tudnivalókról. Hét videó hét témában.
A gumiabroncsok sokszínűsége
Az Abroncs Híradó első témája egy egyszerű, de alapvető szempontot tárgyal: a gumiabroncs antagonisztikus tulajdonságok egyensúlyának eredményét. Ebből kifolyólag, a gumiabroncsok jelentősen különböznek egymástól, attól függően, hogy milyen járműre vannak felszerelve, és milyen körülmények között használják. Például egy dömperabroncs kiváló tapadási teljesítményt nyújt különleges talajkörülményeknél, de nem lesz képes elérni a rally gumiabroncs precíz kormányzási teljesítményét.
Jó szórakozást!
A sorozat végén egyszerű lesz azt mondani, hogy “A megfelelő abroncs mindent megváltoztat.”
Érdekes és hasznos dolog tisztában lenni az Európai Unión belüli vezetéskor megengedett véralkoholszinttekkel.
Aki az uniós tagállamokban autózik, tapasztalhatja, hogy az ittas járművezetés engedélyezett limitjei országonként eltérnek. Van, ahol egy-két sör még „belefér”, máshol azonban a járművezetés előtti és alatti szeszesital fogyasztás általánosan tilalmazott. Új jelenség, hogy a kezdő vezetőkre és a hivatásos sofőrökre szigorúbb szabályok vonatkoznak.
.
Közismert, hogy kontinensünkön az ittas járművezetést az egyes országok saját jogrendjükben eltérően szabályozzák. Igaz ez az ittas járművezetés jogszabályi meghatározására (pl. szabálysértés, vagy bűncselekmény), az engedélyezett véralkohol értékére, a befolyásoltsági szintekre és az alkalmazott szankciókra egyaránt. Nincs ez másként az Európai Unióban sem, hiszen napjainkban még nem létezik egységes, a tagállamokra nézve kötelezően meghatározott véralkoholszint (BAC), vagy légalkohol érték.
.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Európai Unióban az ittas járművezetés témakörét nem kezelnék megfelelő súllyal. Éppen ellenkezőleg. Az ezredforduló óta kiadott közösségi közlekedéspolitikai programokban az ittas vezetés, mint a közutak második „legfőbb gyilkosa” minden esetben megkülönböztetett figyelmet kap, s a jelenség visszaszorítása egyike a legfontosabb közleked
ésbiztonsági feladatoknak.
.
Az Európai Bizottság az ezredfordulót követő évben 2001/116/EC számon egy ajánlást adott ki, melyben javasolta a tagállamoknak, hogy saját jogrendjükben az engedélyezett véralkohol értéket általánosságban 0,5 g/l-ben maximálják, míg a tapasztalatlan járművezetők és a nehéz-tehergépjárművek vezetői esetében legfeljebb 0,2 g/l legyen a BAC érték. Ennél t
öbbet egyébként az Európai Bizottság jelenleg nem is tehet, hiszen az érintett kérdéskör nem a közösségi, hanem a nemzeti jog hatáskörébe tartozik.
.
Az elmúlt két-három évtized tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az ittas járművezetés szabályozása Európa-szerte szigorodik. Míg korábban a korábbi EU tagállamokban alapvetően 0,8 g/l, ill. 0,5 g/l volt az engedélyezett véralkoholszint felső határa, addig mára a „Lajtán túli” országokban is csökkentek az értékek.
.
Napjainkban már csak két tagállam alkalmazza a 0,8 g/l BAC értéket (Egyesült Királyság és Málta), de nem kizárt, hogy jövőre e területen Málta egyedül marad. Ennek oka, hogy már ismertek azok az előrehaladott parlamenti munkálatok, mely eredményeként várhatóan 2011. végéig az Egyesült Királyságban is bevezetik a 0,5 g/l felső értéket az ittas vezetés vonatkozásában.
.
Jelenleg az uniós tagállamok többségében az általánosságban, azaz a járművezetők széles körében alkalmazott BAC limit 0,5 g/l, ettől eltérően négy tagállam a 0,2 g/l értéket, Litvánia a 0,4 g/l-t, míg további négy ország a „zéró toleranciát” alkalmazza. (Megjegyzésre szorul, hogy a zéró tolerancia, azaz 0,0 g/l a szankcionálási, ill. ítélkezési gyakorlatban a 0,2 g/l BAC értéknek felel meg – a számítási hibahatárok és egyéb tényezők miatt)
.
Az általánosan meghatározott értékektől eltérően – az Európai Bizottság ajánlásával összhangban – számos tagállamban alacsonyabb BAC limiteket írnak elő a kezdő vezetőkre, valamint a „hivatásos” járművezetőkre. Ausztria például az általánosan alkalmazandó 0,5 g/l BAC értékkel szemben a kezdő vezetők és a hivatásos sofőrök vonatkozásában 0,1 g/l-ben maximálta az ittassági értéket, míg Németország ezen is túlmenően egyenesen zéró toleranciát írt elő az érintett személyi körre. .
Az egyes uniós tagállamok által jelenleg alkalmazott BAC értékeket a táblázat tartalmazza. .